A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2013. június 30., vasárnap

Három nap Magyarország tetején

Kékestető jelképe a TV torony
2013.06.17-19.
Alapvetően nem szoktunk nyáron túrázni, kiváltképp ha bejön a kánikula, mert azt én nagyon  nem szeretem... Azonkívül még sok egyéb hátulütője van a nyári szezonnak, szóval mi ilyenkor maradunk itthon és szeptembertől indulunk be majd újra. Addig maradnak itthon a ház körüli munkák és a munkahelyen az örökös túlórázás, ahogy az ilyenkor lenni szokott.

Mivel kánikula az most is volt, úgy gondoltam, hogy felmegyünk az ország csúcsára-tetejére néhány napra, hiszen azért 1000 méteres magasság körül csak hűvösebb van valamivel... 
Erre egyetlen normális árfekvésű szállás kínálkozik a Kékestetőn, méghozzá a Kányai uram fogadója névre hallgató vállalkozás. Nem akarom túlragozni a dolgot, mi megvoltunk elégedve a szállással és az étkezéssel is és stratégiai szempontból is nagyon jó helyen van a ház. Szóval aki nem sajnál az átlagos Mátrai árakon túl még éjszakánként pluszban 1000-1500 ft.-ot rászánni a költségekre, annak jó helye lesz itt! Természetesen meg kell fizetni azt, hogy az ország kb. legmagasabban fekvő szállásán vagyunk...

A túra fő célja az volt, hogy hajnali indulással elkapjuk a napkeltét a Sas-kőn és utána kényelmesen lemenjünk az Ilona völgybe, megnézzük a vízesést és aztán Parádfürdőről visszabuszozunk a Kékestetőre. Így az út legnagyobb részét sikerült megtenni még a forróság bejötte előtt. Meg is leptük azt a néhány kirándulót akivel találkoztunk, hiszen ők még álmosan baktattak felfelé a hegyre, amikor mi már jöttünk lefelé és kifelé a völgyből, reggel 10 óra körül. Jöttek a kérdések, hogy mi honnan indultunk, hogy már kifelé jövünk??  Hát a Kékesről, mondtuk. És mikor indultunk? Hát 4 órakor... jött a válaszunk és látni kellett volna azokat az arcokat, amiket vágtak szörnyülködésükben... Úristen...!!    


Hajnali fényekben a Kékestető és a Galyatető


A Napkelte a Sas-kőről nézve
A Mátra bérc egy részlete

A háttérben a Bükk hegység dombjai

Szépség a bércen

Hajnali panoráma a Sas-kőről
Reggeli napfürdőzés a Disznó-kőn
 
Árnyak és fények játéka a fák között
Erdő részlet az Ilona völgy környékéről


Az Ilona völgyi vízesés
A vízesés
A vízesés



















Magyarország legnagyobb természetese vízesése. Hát a környező országokéhoz képest igen szerény, de nekünk csak ez jutott, illetve sajnos csak ez maradt....
A Szent István csevice kút
És végezetül néhány kép az útközben látott állatokról.
Varangy az erdőben

Varangy az erdőben

Varangy a patak partján
 
Varangy a patak partján
És a végére egy kis szépség
Mivel sajnos nem vagyok biztos abban, hogy a képeim mennyire élvezhetőek mint természetfotók, tájképek, állatfotók stb. ezúton szeretném megkérni minden kedves olvasómat, hogy ha bármilyen építő jellegű véleménye van a fotókkal kapcsolatban, kérem azt jelezze a megjegyzések sáv használatával!!

2013. június 1., szombat

Három nap a Bükki vadonban

2013 május vége

Szeretem a romantikus, elhagyatott, mindentől távol eső erdei-hegyi szálláshelyeket, menedékeket. Az sem baj, ha nem komfortosak. Sőt, ettől eredetibb, hitelesebb, természetközelibb az élmény. Semmi sem adja vissza azt, amikor az ember vödörrel, kannával a kezében elsétál a forráshoz, hogy vizet vigyen a saját maga által meggyújtott tűz mellé, főzni, mosni, fürödni. Sokan ezt tehernek érzik, gondolják, pedig nem az, egyáltalán nem! Mi ezt szeretjük, és éppen ez az ami jobbá tehet egy túrát, nem egy szálloda csillagainak, hanem sokkal inkább az ablakomból, sátramból, vagy a hálózsákomból látható tejút csillagainak száma...

Nos, most éppen egy ilyenforma szállást szereztem, a "Kárpát Egyesület -Eger" jóvoltából.
Helyszín a Bükk hegység, a Pes-kő ház és környéke. Indulás: 2013.05.28, érkezés: 2013.05.30.
Hozzáteszem, megint mosolyogtak ránk az angyalok. Úgy kezdődött, hogy a túra előtti napokban is rengeteg eső volt. Aztán amikor kiértünk a házhoz, két óra múlva jött a jégeső, villámlás, vihar. És aztán hazafelé épphogy visszatértünk Felsőtárkányba, máris zuhogni kezdett, de akkor már a buszon ültünk. Na de kint, amikor túráztunk, nem volt egy csepp se, hát mi ez, ha nem angyali közbenjárás?! És már megint, sokadjára.

De térjünk csak vissza a túrához.

Az útvonal:
Felsőtárkány - Pes-kő ház - Hegyes-kő - Pes-kő - Cserepes-kő - Őr-kő - Őr-kő ház - Pes-kő ház - és természetesen vissza Felsőtárkány.
A három túranapon nagyjából 25 kilométert mentünk, ami nem valami sok, de ha figyelembe vesszük az odafelé még bő 15 kg.-os hátizsákokat, a hosszú kilométereken át emelkedő utakat, és azt, hogy édesapám is velem tartott a maga 79!! évével, úgy gondolom, tőle és vele, mindenképp jó teljesítmény volt ez. És amúgy sem a teljesítményekért megyünk.

A házról még annyit, hogy mivel fokozottan védett terület /Pes-kő!/ közelében van, semmiféle zajkeltés, bulizás, bármiféle természetbe nem illő viselkedés tilos. Időszakosan korlátozhatják is a ház nyitva tartását. A ház befogadóképessége max. 7 fő, ennél nagyobb létszám tartózkodása a területen nem engedélyezett. Vízvételezés a közeli forrásból, fűtés kályhával, világítás gyertyával vagy gázlámpával lehetséges, hiszen áram nincs. Egyébként a fent említett Pes-kőre nem vezet kijelölt út, tehát legálisan nem látogatható. Tavasztól őszig általában zárt terület, amit ellenőriznek is! A déli sziklafal védett madarak fészkelőhelye, ezért fontos, hogy senki se zavarja őket a növekedésben! Jó esetben csak eltanácsolnak a területről, de rosszabb esetben akár meg is büntethetnek!

A kisebb képekre rákattintva nagyban is megnézhetők, illetve az összes teljes képernyősre tehető!!

Útban a ház felé, gyönyörű zöld alagútban
Mindenfelé gombák


A ház egyetlen szobája, háttérben a konyha

Azt hiszem festői hangulatú a ház fekvése

A túra kezdete másnap

Elég meredek!

Remek panoráma nyílik a Hegyes-kő csúcsáról déli és nyugati irányba is

Gombák
A Pes-kő védett sziklafala. Tavasztól őszig zárt terület!


Pes-kői panoráma. Mivel védett madarak költenek errefelé, ebben az időszakban általában tilos ide feljönni. Komolyan mondom, mi még csak nem is beszélgettünk egymással, teljes csendben feljöttünk, 5 perc múlva már ugyanolyan csendben el is osontunk, mint ahogy jöttünk. Véletlenül sem zavartunk meg semmit, még egy ág sem reccsent a lábunk alatt! Aki nem képes így tenni, még véletlenül se jöjjön erre!!

A fater a Pes-kőn. 79 évesen még a csúcson! A távolban Felsőtárkány és Eger látszik.

A Cserepes-kői barlangszállásnál. Sok szép túra emléke köt ide. Sajnos maga a szállás elég ramaty állapotban van

Az Őr-kő sziklája

Kaptató az Őr-kőre

Őr-kői panoráma
 


 


      










Az Őr-kő ház












Gomba család, kicsik és nagyok együtt

Hazafelé még sikerült lekapni egy szalamandrát, mivel még korán volt és persze sötét az erdő, sajnos vakuzni is kellett