A blogról

Kedves látogató!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a kék sávban az egyszerűbb keresés érdekében.

A blog mottója: "Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban." Kilian Jornet


2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált. A képekre kattintva azok teljes képernyősre és jobb minőségűre váltanak!


2011. december 20., kedd

A TERMÉSZETJÁRÓ TÍZPARANCSOLATA 1937

A TERMÉSZETJÁRÓ TÍZPARANCSOLATA


1. Csak olyan útra vállalkozzál, amilyet elbírsz, mert különben kockáztatod egészségedet és megakadályozod kiránduló társaidat útitervük végrehajtásában.
2. Az indulásra, visszatérésre kitűzött időben pontosan légy jelen, inkább te várj az indulásra tíz percet, semhogy terád várjanak ötöt.
3. Ne légy senkinek terhére, légy vidám, de örökös fecsegéssel, hangos beszéddel ne zavard útitársaidat. Légy szerény, lekicsinylő megjegyzésekkel, haragos kifakadásokkal, türelmetlenkedéssel ne rontsd el mások jókedvét és szórakozását.
4. Becsüld meg természetjáró testvéreidet, igyekezz hasznossá tenni magadat a társaságban, segíts a rászorulóknak, bajban el ne hagyd őket.
5. Szeresd a természetet, hagyd meg a maga eredetiségében, komoly ok nélkül ne pusztítsd el egyetlen növényét, állatát sem. A magad vagy egyesületed nevét sehová föl ne vésd, a hulladékot égesd vagy rejtsd el.
6. Erdőben tüzet ne rakj, könnyen szél kerekedhetik és bajt okozhat, a mezőn, réten, erdőtől távol-rakott tüzet égve ne hagyj.
7. A falú népét beszéddel, magaviseleteddel vagy ruházatoddal meg ne botránkoztasd, vedd egész ember-számba őket, igyekezz szokásaikhoz alkalmazkodni.
8. A vendégjoggal vissza ne élj, a természetjáróknak rossz hírét ne költsd, kíméld a más vagyonát, útról, ösvényről le ne térj, tilosban (vetésen, kaszálón, kerten keresztül) ne járj.
9. A menedékházak nem kocsmák, hanem valamelyik egyesület szállásadó, vendéglátó házai, tehát úgy viselkedjél mint vendég, hogy magadra, egyesületedre, nemzetedre szégyent ne hozz.
10. Éjszakai nyugalomra szánt időben, menedékházban, magánlakásban, szénapadláson, sátorban vagy bárhol másutt ne zavard testvéreidet beszéddel, járkálással, késői lefekvéssel vagy korai fölkeléssel, mert sok kirándulás sikerét, örömét tette már tönkre egy-egy álmatlan éjszaka, ne légy tehát ilyennek okozója.

TULOGDY JÁNOS

(Megjelent az “Erdély" 1937/9-10; szeptember-októberi számában)

A "tízparancsolat" nagy része ma is aktuális, megszívlelendő jó tanács, bár a hulladék elrejtésére való buzdítás már idejétmúlt...De értjük a lényegét. 

2011. december 7., szerda

Az Odvas-kői barlangszállás 2008 tavaszán

Azzal kezdeném, hogy tisztelegni szeretnék a hely előtt, ami már valószínűleg sosem lesz olyan mint amikor ezek a videók készültek. Bár az az igazság, hogy már akkor is a végnapjait élte. Megemlékezni a helyről -és nem csak földrajzi értelemben- ahová 13 éven keresztül rendszeresen évszaktól függetlenül eljártunk. Összeszámoltam, több mint 60 éjszakát töltöttünk a barlangszálláson 1995 nyarától 2008 őszéig. Akkortól már lakhatatlan szemétdombbá vált, ami nagyrészt máig igaz.  

És szeretnék megemlékezni az emberekről, barátokról, családtagokról akik közül sajnos, már néhányan biztosan nem jutnak el többet ide. Persze az is igaz, hogy mi sem igen megyünk, mert a szállás az enyészeté lett mint olyan. A barlang természetesen megvan, de a szállás mint kellemes menedék, amilyen a fent említett időszakban volt, szinte bizonyosan végleg elveszett. Hacsak valami csoda  folytán valakik újra a szárnyaik alá nem veszik. A barlangot pásztorok használták eredeti állapotában. Aztán az 1960-as évek végén vették birtokba a turisták. Fénykorában rendes matracos vaskeretes ágyak voltak benne. Valamikor az 1990-es  évek elején leromlott az állapota. Aztán elkezdték helyrehozni. Hoztak 2 nagy asztalt, vagy 12 db. iskolai fa széket. Kályha is került a barlangba. És raklapokból épített fekvőhelyek. Ettől kezdve ismét szállásnak volt nevezhető.

A szállás újjáépítői között voltak Kazincbarcikaiak, Nyíregyháziak, és nem véletlenül hagytam utoljára őket: Jászberényiek. Na ők miattuk évekig nem jártunk a barlangba. Sőt, megkockáztatom, a vesztét ők és a hozzájuk hasonló "nagy" túrázók okozták. Igen -nagyok- méretben, létszámban, hangban, alkohol fogyasztásban. Szóval amennyit építettek annyit rontottak is, és a hely szellemét pedig végleg messzire űzték  estétől reggelig tartó harsány kurjongatásukkal. Valamint még az is a vesztéhez járult a helynek, hogy túl jó a fekvése. Az egyik falutól 2 km.-re van, a másiktól 5 km.-re és nem nehéz úton. Szóval bárki odajuthatott könnyedén. BÁRKI. Épp ezért jó volt kocsma helyett is hiszen oda lehetett vinni több zsák piát -szó szerint!- és meg lehetett tenni azt amit egy lakott -civilizált-  területen belül nem. Na egyeseknek erre volt jó a szállás.

Na de hagyjuk ezt! Jöjjön a film témája!

Mint mondtam 2008-ban kora tavasszal már kimentünk feltérképezni a terepet, mert április végére, ahogy mindig, túrát terveztünk és vendégeket is hívtunk. Mivel ők nem olyan strapa bírók mint mi, és a szállás már akkoriban a végnapjait élte, szerettük volna ha rendezett körülmények közé érkeznek.

Működjön a kályha, legyen hol feküdni, ne legyen szemét mint általában. Mindezt azért, hogy ne vegyük el a kedvüket már az elején az ilyenfajta "nomád" életmódtól. Túráknak nem lehetett nevezni általában ezeket az utakat, hiszen minden közel volt nem kellett sokat kutyagolni. De itt nem is ez volt a fő cél. Inkább az, hogy napokig -általában 5 napig- kint legyünk az anyatermészetben. Itt a napirend több száz éves hagyományok alapján ment. A mindennapi szükségletekhez valók előteremtése a semmiből, hogy azért mégis tudjunk főzni, mosni, tisztálkodni, melegben és kényelmesen aludni és mindezt önerőből a vadonban. Vízhordás, favágás melegedéshez és főzéshez. Maga a főzés pedig minél egyszerűbben és mégis jól. Meg persze a környezet folyamatos rendben tartása.

Semmi TV, PC, semmi boltba szaladgálás, vásárlás. Munkahely? Stressz? Semmi!!
Nekünk erre volt jó ez a szállás.

Íme a videó:
És néhány fotó:





      

2011. december 5., hétfő

A Cserepes-kői barlangszállás télen

A következő kis videókat nagyjából pont két éve készítettük a Bükk-ben a Cserepes-kői barlangszállásnál.
Ahogy az ilyen rövid kirohanásokat /ezeket egy éjszakás kalandnak hívjuk.../ szoktuk intézni, korán reggel kimegyünk minimális mennyiségű cuccal, kint alszunk, aztán másnap már hajnalban irány vissza. Így gyakorlatilag csak kevesebb mint 24 órára kell kaját, vizet és ruhát vinni magunkkal. 
Elég sokat lehet így menni és mégis a hegyen lehet tölteni egy egész napot, anélkül, hogy belerokkannánk a cipekedésbe. Olyan mint egy jó kommandós támadás. 
Gyors, hatékony, és mégis minimális a kockázata.
A 2009- es  videón ketten vagyunk a szokásos családi csapat.
A 2010- es videón szerepel Zoltán barátom is, mint vendég.


                                        
2009 december



2010 január
  Csak azt sajnáltuk, hogy alig volt hó. 

2011. december 3., szombat

November vége a Bükk-ben

2011.11.25.
Először azzal kezdeném, hogy köszönetet mondok Miskolci nyugdíjas túratársainknak, akik jóvoltából 6 napot önköltségi áron eltölthettünk az általuk biztosított szálláson. Köszönjük! 
Az első nap történései a jól bevált menetrendet követték, hajnali ébresztő, 5 óra utazás, kis beszélgetés a házigazdákkal, pakolás, aztán nagy vásárlás. Pl. a Mountex túraboltba, ahol  ajándékba megkaptuk Bear Grylls könyvét a Vadon törvényei címmel. 
Elöljáróban elmondhatom, hogy a túrák alatt egy nap kivételével szép, kellemes, késő őszi idő volt, míg sokfelé napokig csak köd....Szóval megint jól választottunk dátumot és helyet.


2011.11.26.
Reggel indulás az Örvény-kőhöz és az egyesek által Kis Fennsíknak is nevezett hegyek felé.
Ez az egy nap volt végig ködös, nyirkosan hideg.
Mivel hétvége volt, a szokásosnál több emberrel találkoztunk az erdőn-hegyen.
Mindenesetre egy kellemes reggelit elfogyasztottunk a Köpüs forrásnál, sportos  -2 'c-ban.
Köpüs forrás
Innen tovább mentünk az Örvény-kő irányába, megnézni a sziklamászók gyakorlóhelyét.
Megjegyzem a Köpüs-kőre is kijárnak, most is voltak, nem is mentünk oda zavarni őket.
Ahogy haladtunk fölfelé természetesen egyre nagyobb lett a köd és a hideg.
Köpüs nyereg- merre tovább?? Van választék... 
Örvény-kő- alsó szikla
Ez csak zúzmara
Miután sikerrel leküzdöttük a "rémisztő" 771 méteres magasságot, tovább mentünk a Magos-kőre.



A Magos-kő 635 méteren
Lendeczky pihenő és a Hárs kút
Szép a kilátás innen télen-nyáron. És már éjszakáztunk is pont itt, ezen a kis réten.
Igaz csak szükségből, mert ún.
"szervezett természetjárók" gyakorlatilag elűztek minket az előre eltervezett másik 
szállásunkról. És ráadásul hajnali egykor....
Innen tovább indultunk a Lendeczky pihenőhöz. A Hárs kút folyt és a pihenő is felújítva!!

2011.11.27.
A mai napra néhány barlang megtekintését terveztük és egy kis egyszerű sétát.
Semmi komolyat.
A reggeli köd felszállása után, felragyogott a nap és egész kellemes idő lett.
Az útvonal: 
Majális park-Szeleta bg.-Dolka hegy-Lilla bg.-Felső forrás-Kecskelyuk bg.-Majális park.
Útban a Szeleta bg.-hoz
A Szeleták lakhelye

A Dolka hegy
Lilla barlang

Rejtett pihenő a Felső forrás környékén
A Kecskelyuk barlangban 


Lillafüred - esti fények
Jól telt a nap, annyira, hogy mire Lillafüredre értünk ránk is sötétedett. Igen, mert elhatároztuk ha sötét lesz mire visszaérünk a Majális parkba akkor még busszal visszamegyünk Lillafüredre-csak úgy.  Viszonylagos rend és tisztaság
 volt mindenfelé, pedig ez az egyik leglátogatottabb útvonal ezen a környéken.












2011.11.28.
A mai napi program Lillafüred környéke, a Fehér-kő lápa érintésével lefelé Miskolcra egy számunkra még új úton. ( K+)
A természetben ma sem csalódtunk, gyönyörű volt minden az erdőben, szinte negyed óránként változott a táj.Hol a nap sütött, hol a köd szitált vagy éppen a zúzmara esett.
Sajnos technikai problémák miatt nem lettek jó fotók készítve.
Egyszerűen nem hoztunk se kamerát se fényképezőgépet... 
Én nem hoztam a kamerát mert úgy gondoltam elég lesz a fényképezőgép.
Tündi meg elfelejtette hozni..... ennyi!! De azért sikerült mobillal egy-két képet ellőni.


A megfagyott erdő- kiengedőben
Megfagyott alma

Mindenütt zúzmara
Fehér-kő 



Sejtelmes erdő


Csak zúzmara
Rejtekhely....
2011.11.29.
A mai program:
Ha kisüt a nap, irány Lillafüred - Bánkút! 
Az előrejelzés egész napos borulást, szitálást, vacak időt ígér...
Hát ha nem lesz tiszta az idő akkor teszünk egy nagyobb kunkort bármerre a Fennsíkon....
Mindegy. Elindulunk aztán majd kiderül-lehet, hogy szó szerint!!
Első lépés a Lusta völgyi emelkedő leküzdése. Köd mindenfelé.
Ezeket a gombákat a Lusta völgyben találtuk. Szépek, de nem ehetőek.

Akik a jéghátán is megélnek

Erdész emlékhely
Katona sírok









A Fennsíkra érve megnéztük a munka közben elhunyt erdészeti dolgozók emlékművét. Sajnos van köztük olyan aki 16 évesen halt meg....
És ott van a közelben az 1944 novemberében zajlott csatákban elhunyt katonák jelképes sírja is.               
Ahogy haladtunk felfelé, egyre szebben kisütött a nap!! Hurrá!! Akkor irány Bánkút!

A fennsíkon


A Petőfi kilátó 956 méteren


Mire felértünk szuper napsütés, tiszta ég és kellemes nulla fok körüli hőmérséklet fogadott minket.
Na és a gyönyörű panoráma a Bálványon lévő Petőfi kilátóból. 
Panoráma a kilátóból

Előttünk  Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó- a felhők alatt

A Fennsík
A síház vadmacskája











A néhány évvel ezelőtti tornádó nyomai

Ómassa - főtér - buszmegálló - kocsma - bolt

Mire sötét lett leértünk Ómassára és ezzel lényegében befejeztük Bükki - Miskolci tekergésünket.
Régebben évekig jártunk a kocsma /ahol a terepjáró áll/ mögött található kulcsosházba.
Az volt a Bükk szívébe induló túráink főhadiszállása, amikor éppen nem kint aludtunk. 
Valószínű, hogy az idén már nem jövünk erre, örülünk annak, hogy most a 2011-es évben 
nagyjából három hetet eltölthettünk ezen a szép tájon. 


Sokszor megkérdezik tőlem:
Nem unalmas mindig ugyanazt megnézni, ugyanoda menni??

Hát először is sose ugyanaz. Más a táj minden évszakban. Ugyanaz az út is más lefelé és fölfelé is.
Akkor is más ha kint alszok az erdőn meg akkor is ha bent a városban, faluban.


És amit Én szoktam rögtön visszakérdezni:
Nem unalmas mindennap hazamenni??
Mivel Én otthon vagyok ezeken a tájakon /haza megyek/, nekem ez az ami tényleg mindig "ugyanaz".  És épp ezért jó érzés.

2011. november 21., hétfő

Pádis-Erdélyi szigethegység

Készítettem egy kis videót melyben a Pádis platót mutatom be.
Inkább csak panorámák, semmi cirkalmas fordulat.
Csak panorámák csak az erdő és a hegyormok....
Eddig még lusta voltam egy igazán ütős youtube videót összehozni...
Így ez sem az, csak egy kis összeállítás. Érdemes bekapcsolni a hangszórót, mert egy különleges hangú
énekesnő adja a zenei aláfestést. Bár se nem Magyar se nem Román illetőségű a dal, de szerintem
azért ide passzol. A hegylakó című film egyik betétdalát Loreena McKennit  énekli.
Most, hogy jön a tél, összeszedem magam és majd készítek valami jót.


A képeken láthatjuk:
Mező-havas 1625 m.
Kereszt-hegy 1480 m.
Istenek havasa 1654 m.
Szegelet-havas 1627 m.
Horgas-havas 1694 m.
És a Boga kövek 1400 m. körüli csúcsait, valamint a Boga völgyet.

2011. november 16., szerda

Wass Albert: Üzenet haza

ÜZENET HAZA

A vers hanganyaga itt hallható:  
Előadja: Dörner György

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.


Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.


Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt…
A víz szalad, a kő marad,
A kő marad.


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszi is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot
Jön ezer új Kőmíves Kelemen
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új házat.


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.


És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.


Én üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.


Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és a békességek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.




2011. november 14., hétfő

Munka helyett...Kékestető!!

2011.november 13.
A múlt hétvégén kihagyott Kékestetői túra most nem maradhatott el semmiképp
úgyhogy meg is csináltuk! Egész nap gyönyörű idő volt, reggel -4c' aztán a napon
kellemes +8c' de az árnyékban az északi lejtőkön bizony napközben sem engedett 
ki a fagy! Ez már a tél előjele.
A Kékesen volt egy pár ember /max.20/ de az erdőben aztán összesen 6 turistát láttunk. 
Ami azért egyrészt elég elkeserítő, hiszen vasárnap volt és nagyon szép idő, lehetett
volna kirándulni. Másrészt viszont nem szeretjük a tömeget úgyhogy nekünk jó volt így 
Motoros emlékhely a Kékes alatt
Az ország tetején 

A TV torony
A tél nyomai 
Makró - lesz több is

A távolban a Magas Tátra csúcsai
A sípálya 
Tájkép a Kékes alól

Útban a Sas kő felé
Pihenőhely a Pisztrángos tó mellett

Hazafelé - irány Mátraháza
Tisztálkodás a Petőfi forrásnál


Ezért a pihenőhelyért piros pontot érdemel az erdőgazdaság.
Ritka az, hogy új létesítményeket építenek a turisták kényelme
érdekében. Ez az egyik ritka kivétel. Remélem jó néhány évig
ilyen állapotban marad és nem lesz a vandálok áldozata.


A túráról készült többi fotó megtekinthető: ITT






Ez a videó a Mátra bérc túra útvonalán a
Sas-kőn készült. 

2011. november 6., vasárnap

Kékestető helyett....

Ma egy Kékestetőre tervezett túrát hagytunk ki, mert közbejött egy kis maszek munka, és sajnos
szükségünk van arra a kis pénzre is.... Aztán amikor már +20c' volt délben és ragyogóan sütött a nap, kezdtük megbánni, hogy itthon maradtunk. Ebéd után csak nem bírtunk magunkkal és bringára pattantunk!
Irány Szabadkígyós és a Wenckheim kastélypark. Nem bántuk meg. Jó volt tekerni /32 km./
és sikerült ismét néhány jellegzetesen őszi fényképet csinálni.


Rövid ismertetőt találsz a környékről ha ide kattintasz:
A Szabadkígyósi kastély története

A kastély

A park

Gyönyörű őszi színek

A kis tó és a hidak egyike

Hazafelé még megnéztük a keresztes halmot.





A régmúlt a háttérben - a modern kor az előtérben
A többi kép:  ITT