A blogról

Kedves látogató!!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket.
Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban.
A hasznos oldalak között elsősorban túrázással kapcsolatos linkeket találsz.
2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált!
A leírás alatt a heti TOP bejegyzést láthatod és ha rá klikkelsz olvashatod is.

2015. április 15., szerda

Bakonyi szurdoktúrák 3. rész Kerteskői szurdok

Ígéretemhez hívem fojtatom -és ezzel a résszel be is fejezem- a Bakonyi szurdokokat bemutató kis 3 részes sorozatomat. 


És itt a harmadik a Kerteskői-szurdokról, melyet a helyiek "Gugyor"-nak is hívnak. Eddig is csak a legszükségesebb információkat közöltem a helyszínekről, mert mint ahogy írtam is, rengeteg leírás van a neten fent, felesleges volna századjára is bemásolni ugyanazt. Itt most egy kicsit bővítem a kört, mert talán ez a legkevésbé közismert és járt szurdok a háromból. 
"Kerteskő „Kerteskuv” neve már a bakonybéli bencés monostor Szent István általi, 1018-as alapítólevelében is szerepel. Majd ezer éves lábnyomokra léphet az, aki felmászik a Kertes-kő, vagy az Oltár-kő sziklatömbjének tetejére, ezek szolgáltak ugyanis áldozóhelyül a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben rejtőzködő, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Az egykor még sík térszínen kanyargó Gerence-patak medre a terület folyamatos emelkedése során vágódott be a szurdokot felépítő mészkőbe a víz által szállított hordalék koptató hatásának következtében. Így alakult ki az a mintegy 300 m hosszú, 17-50 m széles, nyugat-keleti irányú patakvölgy, melyet északról és délről 30-40 m magas sziklafalak határolnak. A hatalmas sziklák közé csak néha hatol be a fény, kopár felszínüket ritka moha- és páfrányfajok színezik a sűrű lombokhoz hasonlóan zöldre. A sziklák oldalában számtalan egykor élt élőlény megkövült maradványait fedezhetjük fel, és gyönyörködhetünk a Judit-forrás ma is épülő mésztufa gátsorában, amelyen apró vízesésekkel, zuhatagokkal szalad a mélybe a forrás vize mintegy 40 méteres magasságból. A mederben ember nagyságú kövek tanúskodnak az idő múlásáról, a mészkő pusztulásáról, valamint kidőlt fák mutatják a víz hatalmas erejét, ami nagy esőzésekkor vagy hóolvadás idején ma is vadul hömpölyög a meredek falú völgyben, magával ragadva minden mozdíthatót." 
Forrás: Bakonybél

Tehát ismét kora reggel indultunk Zircről, elbuszoztunk Bakonybélig, s onnan a falu szélétől közelítettük meg a Kerteskői szurdokot a zöld sáv jelzésen. Végig azon mentünk, át a szurdokon aminek a Pénzesgyőr felőli végén felmentünk a Judit-forráshoz a zöld háromszög jelzésen, onnan vissza a szurdokba, újra a zöld sávon Bakonybél felé. De nem egészen, mert a Csúcs-hegy tetején belecsatlakoztunk a piros+  jelzésbe, ami levisz a Bakonybéli kálváriához, a Szent-kúthoz /Borostyán-kút/. Onnan pedig irány Bakonybél. Az egész kis túra nincs 10 kilométer, és igazából csak a patakon való átjutások okozhatnak gondot, nagyobb vízállás idején a szurdokban.

A Kerteskői-szurdok nyugati bejárata
Egész romantikus hely.... sőt, vadregényes!
Nagy esők után és hóolvadás idején teljesen kitölti a szurdok alját a víz
De most nem olyan vészes, könnyen haladunk a magas sziklafalak között
A "Gugyor"
A szurdok keleti bejárata
A sok kis apró fehér pötty.... az bizony hóvirág! És balról a Gerence patak mögött a sok zöld.... medvehagyma!
Elöl hóvirág mező, hátul pedig medvehagyma

A szurdok tetején. Itt az Oltár-kő csúcsa is
A Judit-forrásnál reggeliztünk. Éppenséggel folyik, de gondolom nyáron esetleg csak szivároghat...
Balról az Oltár-kő.
Apró szépségek
Hóvirágok a réten, Bakonybéltől nem messze
A Bakonybéli kálvária domb
A túra térképe
 Annyi biztos, hogy jövőre is visszajövünk a Bakonyba..... Érdemes!

2015. április 7., kedd

Bakonyi szurdoktúrák 2.rész Cuha-völgy

Tehát ahogy ígértem, fojtatjuk március végi Bakonyi túránk leírását, bemutatását. Az első darab a Bakonyi szurdoktúrák 1. rész Gaja-völgy címen jelent meg. S most itt a következő, melyben a Cuha-patak völgyében Vinyétől egészen Zircig tartó utunkról mesélek egy kicsit. 

Egy lényeges "apróság", amiről megfeledkeznek az útleírások. A Cuha-völgyében nem feltétlen egyszerű közlekedni, mármint ha éppen van a patakban víz! Ha pedig valaki esők után vagy hóolvadás idején vetődik arra, és követi a kijelölt utat -piros sáv jelzés- akkor érhetik a túrázót meglepetések.... A Vinyétől Zircig tartó nagyjából 13 kilométeres út során ugyanis legalább tízszer kell átkelni a patakon, de úgy, ahogy éppen tud a kedves természetjáró.... Van aki felmegy a völgyben haladó vasútvonal töltésére, van aki megpróbál a köveken átugrálni. A tapasztaltabbak GUMICSIZMÁT visznek.... Mi szimplán túrabakancsban mentünk, mert nemvolt túl nagy a víz, de azért trükközni kellett itt-ott. Vinyére egyébként Zirci szállásunktól vonattal jöttünk, s onnan gyalog, a Cuha-völgyén át érkeztünk vissza Zircre.

Külön ismertetőt most sem írok a völgyről, hisz rengeteg leírást találni lehet találni a környékről a neten. Elég annyi, hogy itt halad el a Győrtől Veszprémbe tartó, sokak szerint hazánk egyik legszebb vonalvezetésű vasútvonala, s ezzel együtt természetesen a túraútvonal is rendkívül romantikus. A völgy legszebb része egyébként a Vinye és Porva-Csesznek vasútállomások közti rész, ami nagyjából egy 5 kilométeres szakasz. Ezt feltétlenül látni kellene minden hazai természetjárónak legalább egyszer. Vonattal és gyalog. Remélem, hogy aki eddig is velem tartott Bakonyi utamon, a következő, s egyben utolsó részt is szívesen olvassa majd, amit néhány napon belül közzéteszek!
Gyenge közepes vízállásnál is több méter széles a patak
Hatalmas sziklák mindenfelé elszórva
A Cuha-völgy. Egyébként itt tanösvény is van, táblákkal, miegyébbel
Patak átkelés. Nagyobb víznél bajba lehettünk volna....
Pihenőhely a völgyben
Szép sziklataréj, alatta-mögötte megy a vasút
Vasúti alagút, erdészeti út, turistaút

Virágzik a farkasboroszlán
Nünüke
A vasúti híd
Brekkencs és porontyai
Porva-Csesznek vasútállomás, most már csak megállóhely.... nem saját fotó!
A megállóval szemben van a turistaház, ami kulcsosházként üzemel. Ez sem saját kép!
A túra térképe


2015. április 3., péntek

Bakonyi szurdoktúrák 1. rész Gaja-völgy

Mint ahogy ígértem néhány napja, fojtatom a március végi Bakonyi túránk leírását, amelyet a Kirándulás a Bakonyi Gyilkos-tóhoz címmel tettem közzé. 

A teljesség igénye nélkül mutatom be a szurdokokat, hiszen lenne még mit nézni a Bakonyban, de mi most ezt a három szurdokot jártuk be:
  1. Bakonynána és Jásd között a Gaja-patak szurdokát a Római fürdőnél
  2. Vinye és Zirc között a Cuha-patak vadregényes völgyét
  3.  Bakonybél és Pénzesgyőr között a Kertes-kői szurdokot   
Mivel ezekről a helyekről rengeteg és teljesen egyforma -nyilván lemásolt anyag- van a neten, úgy gondoltam én nem is fogom szaporítani a szót azzal, hogy ugyanazokat az infókat leírom századjára is. Ehelyett megpróbálok egy-két hasznos dolgot a saját tapasztalataim alapján leírni, és néhány a tájra jellemző fotót mutatni. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos a fotók korántsem sikerültek a várakozásaimnak megfelelőn, mivel nem volt éppen túlságosan kedvező az időjárás a fotózáshoz (de a túrázáshoz igen...!) és így a kompakt gépem nem produkálta a várt képeket.
Tehát kezdjük a Gaja-patak -Római fürdő- környékével. Miért is Római fürdő? Egyes leírások szerint a környéken állomásozó római légiók ide jártak hidegfürdőt venni, más leírások szerint sosem jártak erre, csak legenda a név eredete.... Na, hát ez már sosem fog kiderülni.... Mint ahogy az sem, hogy a szurdok néhány kisebb sziklaüregét lakták-e valaha is a betyárok, így pl. Savanyú Jóska, akiről egy 12 méteres hosszúságú barlangot neveztek el a szurdok jobb oldalán, ahová is egy kopott kék barlang jelzés vezet. A szurdokot legegyszerűbb körbejárni a kijelölt turistautakon, de a bátrabbaknak több alternatív -sziklás, vizes- útvonal is létezik. A szurdok legszebb része nagyjából egy kilométer hosszúságú, és közben végig a kék jelzésű utakat járjuk. Mi busszal érkeztünk Zircről Bakonynánára, ahonnan a már említett kék jelzésen közelítettük meg a szurdokot, nagyjából 45 percnyi kényelmes sétával. Folytatás következik, legközelebb a Cuha-völgyét járjuk be!
Sajnos ismét letört egy nagy darab ebből a különleges látványt nyújtó facsoportból
A Gaja-patak felett haladunk, hamarosan a szurdokhoz érünk, itt az első számú pihenő
Itt már látszik a szurdok nyugati bejárata
Visszafelé nézve
Jól látszanak a természetes teraszok
Bepillantás hazánk egyik legszebb szurdokvölgyébe
Komolyabb esők vagy hóolvadás után látványos a tajtékzó Gaja-patak!
A szurdok keleti oldala, impozáns 10 méter magas sziklákkal
A szurdok közepén
Gaja-patak völgye
2. számú pihenőhely a Vadalmás forrásnál
A Vadalmás forrás szinte a semmiből tör elő
A Római fürdő környéke egy HDR panoráma képen
A túra térképe


2015. április 1., szerda

Kirándulás a Bakonyi Gyilkos-tóhoz

Márciusban egy hosszabb -egy hetes- túrát terveztünk, még magunk se tudtuk, hogy pontosan merre... Szokás szerint megnéztem 5-6 féle időjárási előrejelzést, de persze -szintén szokás szerint- mindegyik mást és mást ígért a hónap végére... Levontuk a következtetést, átlagoltunk és döntöttünk, irány a Bakony! Utólag kiderült, hogy ismét jól választottunk, mert a beígért mindennapos esőből nem lett semmi, csak egyszer volt egy kis csepergés....

Kis változás lesz a bejegyzésekben, mégpedig azért, mert egy ilyen hosszabb lélegzetű túrának a leírását nem szeretném semmilyen szempontból jelentősen megkurtítani. Így most nem egyben, és nem is időrendi sorrendben írom le, hanem külön-külön, úgymond fejezetekre bontva mutatom be a túra fontos állomásait. 

Egyébként régi ismerősként köszöntöttük a Bakonyt, hiszen jó néhány évvel ezelőtt már, de kerékpárral és gyalog is bejártuk egy részét. A különbség csak annyi, hogy eddig a szállásaink Bakonybélben és Bakonyszentlászlón voltak, de most Zircet választottuk bázisunknak. Mivel -ahogy már többször írtam is- szinte minden utunkhoz a tömegközlekedést vesszük igénybe, így jó választásnak bizonyult a központi helyen fekvő kis város. Éppen megfelelő vasúti, és jónak mondható autóbuszos járatai miatt jó kiindulópontja lehet azoknak a turistáknak, akik nem saját járművel érkeznek. Tehát most  a Hubertlaki-tó, más néven a Bakonyi Gyilkos-tó bemutatásával kezdem a blogot. Azért ezzel, mert ez egy felfedező túra lesz a részünkről, mivel pontosan ismerjük a tó helyzetét, de még sosem voltunk ott.... 

A tóhoz tulajdonképpen rém egyszerű eljutni, ha Zircről indulunk, a Pápa felé tartó busszal  Bakonybél után az Odvaskő hotelnél kell leszállni. És aztán onnan egy kellemes, egyszerű kis erdei úton, a kék+ jelzést követve, kb. egy óra múltán már kényelmesen ott is vagyunk. 
Tőzikék köszöntenek a reggeli fényben

Információs tábla a tónál
  
















És íme: A Bakonyi Gyilkos-tó!
Hivatalos nevén a Hubertlaki tó
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a Hubertlaki vadászkastély. A festői épület azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.
Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket figyelhetünk meg.
A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak.
Szent-Hubertusz emlékoszlop
Kiépített pihenőhely a tó felett

 


Miután szétnéztünk itt, átmentünk a tulajdonképpeni Hubertlaki házakhoz, melyek kulcsosházként is funkcionálnak.
Hubertlak
A környéken gyönyörű tőzikés erdőrészeket találni
Kell ennél szebb út...??
Tavaszi tőzikék és csillagvirágok




















Innen visszafelé vettük az utat, hisz még bőven belefért az időnkbe az, hogy felmenjünk az Odvaskői-barlanghoz, amely nem keverendő össze a Bükkben található Odvas-kővel... 
A Molnár-kút-árokban. Hajdan itt is kisvasút járt... De most mi koptatjuk az utat csodás napsütésben! Nézzétek a talaj színét!
Az Odvaskő

Odvaskő barlangcsoportja legrégebben ismert barlangjaink közé tartozik (Bakonybéli apátság alapítólevele, 1037.). Bakonyszűcs község határában, a Gerence egyik mellékágában, a Szarvad-árok É-i oldalának a peremén fekszik, mintegy 80 m relatív magasságban. A piros turista útjelzésen közelíthető meg. Odvaskő nem a barlang neve, hanem egy magában álló fődolomit sziklabástyáé, melynek tetejéről elragadó kilátás nyílik a környékre. A sziklaszirt Ny-i oldalába mélyül az Odvaskő-barlang 20 m hosszú, 8-10 m széles és 3-4 m magas, csarnokszerű ürege. A barlang vastag kitöltésében már Laczkó Dezső, a Veszprém vármegyei Múzeum igazgatója is végzett sekély próbaásatást 1914-ben, majd 1916-ban Hillebrand Jenő mélyíttetett egy próbagödröt a terem közepén. 1941-ben a Földtani Intézet megbízásából Mottl Mária három kutatóaknát ásatott a terem középvonalában, melyekkel jégkori kitöltést és tűzhelynyomokat is harántolt, de a sziklafeneket még 3 m mélységben sem érte el. A sziklabástya ÉK-i oldalában egy 7 m hosszú, kényelmesen járható, folyosószerű üreg nyílik: az Odvaskői sziklafolyosó. Ennek kitöltéséből az 1941. évi ásatás gazdag későjégkori gerincesfaunát hozott felszínre, sok barlangi medvecsonttal. A sziklafolyosóba a főbarlangból is el lehet jutni egy nehezen járható, kürtőszerű, lankásan emelkedő ferde hasadékon át. Független azonban az eddigiektől a sziklaszirt DK-i oldalába mélyülő Odvaskői kőfülke próbaásatása meddő volt.
Forrás: http://www.barlang.hu/pages/barlangok_vilaga/bakony.htm

Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a Boroszlán tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről. A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól.

Miután megnéztük a barlangot és a tanösvény rövidebbik változatát, újra a kék+ jelzésen haladtunk, és a Gerence-patak völgyét követve elsétáltunk Bakonybélbe, ahonnan visszabuszoztunk Zircre. Jó kis nap volt! Folytatás következik hamarosan, ahol is három gyönyörű szurdokot mutatok be kedves olvasóimnak !
A Gerence patak-völgyében rengeteg hóvirág várt minket
A Tábor-hegy keleti oldala. Amerre a szem ellátott, mindenfelé medvehagyma zöldellt!
A túra térképe