A blogról

Kedves látogató!!
Köszönöm hogy benéztél hozzám. Ha van véleményed, hozzáfűzni valód, akkor azt nyugodtan megteheted az erre a célra kialakított sávban!
Megjegyzés írásánál nincs szükség szóellenőrzésre, nem kell kódot beírni!
Felül a legújabb bejegyzéseket találod, lefelé görgetve az oldalt meg persze a régebbieket. Vagy tallózhatsz a baloldalon található az "összes bejegyzés" sávban, illetve 2016-tól hegységekre is lebontva találhatsz címkéket a narancssárga sávban az egyszerűbb keresés érdekében.
2014-től a sorozatos képlopások miatt minden fotó vízjelezett és az eredetinél rosszabb minőségre konvertált!

2016. április 20., szerda

Tűzhányók nyomában a Bükkalján 2. rész

Eléggé megkésve írok március végi túránkról, mert miután elég sok munkát fektettem az első részbe, melyben a Kő-völgyben tett túránkat részletezem, az nem hozta egyáltalán a várt nézettséget. De mivel nem a nézettség növelése az elsődleges célom, hanem a tájékoztatás, a kevéssé ismert és járt utak, helyek bemutatása, csalódottságomat félretéve mégis elkészítem a bejegyzést, hátha kíváncsi lesz rá néhány arra fogékony olvasóm. 

Tehát fojtassuk Bükkaljai körtúránkat, vagy mondhatni kőtúránkat..... bár kissé rövidre fogva mondandómat. Aki részletesebben is szeretne beletemetkezni a témába, itt talál hasznos infókat: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
Mint ahogy az előző írásomban olvashattátok, Bogácson töltöttünk néhány napot március végén, hogy bejárjunk néhány eddig még általunk sem látott, de a leírások alapján ígéretesnek tűnő túracélpontot. Erről itt olvashatnak, akik eddig nem látták: Tűzhányók nyomában a Bükkalján 
Bogács és környéke a település feletti kilátóból nézve
A Bogácstól 5 kilométerre fekvő Szomolya melletti Vén-hegyen található kaptárkövekhez könnyedén eljuthatunk a piros sáv jelzést követve, majd Szomolyán rátérve a piros háromszög jelzésre. 
A Szomolyai kaptárkövek tanösvény egyik részlete

"A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.  A Szomolyai kaptárkövek tanösvény a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat, mely Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja..." forrás:Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
A tanösvény tetején
A kövek
A Királyszéke
Miután megnéztük a köveket, elindultunk visszafelé Szomolyára. A falu felett találjuk a Nagyvölgy-tető kilátót, melyet 2015 augusztus végén adtak át, és remek panorámát élvezhetünk akár a Bükk-hegység déli lejtői felé, akár az Alföld irányába. 
Szép panoráma a Nagyvölgy-tető kilátóból. A távolban a Bükk-hegység déli oldala
Kilátás a síkság felé
Nagyvölgy-tető kilátó Szomolya felett
Innen aztán ugyanazon az úton mint ahol jöttünk, visszatértünk Bogácsra, ami így egy könnyű 12 kilométeres délutáni kirándulás volt.

Egy másik túránkon szintén a vulkáni tevékenység nyomait fedeztük fel, most az Egerhez közeli Mész-Hegy - Nyerges-Tetői Tanösvényre indultunk. 
"Az Egertől 2 km-re, keleti irányban található 1,5 km hosszú tanösvény (mely a sárga jelzésű Bükkaljai Kő-úthoz és a sárga háromszög jelzésű turistaúthoz csatlakozik) a Mész-hegy – Nyerges-tető helyi jelentőségű védett természeti terület földtani felépítését, természetes élőhelyeit, tájhasználati módjait és a bükkaljai kőkultúra emlékeit, köztük a kaptárköveket mutatja be. A tanösvény 5 állomásán információs táblák segítségével mutatjuk be a védett terület értékeit..." forrás:Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
Bányaterület Noszvaj felett
A Bükkalja
Vizes utak, vizes rétek
Kőfülkék és oduk, rövid időre barlanglakások is lehettek


Kövek a Mész-hegyen
Panoráma a Mész-hegyről a Nyerges-tető irányába
A Nyerges-tetőn
A Nyerges-kő
"A Nyerges-tető nyugati oldalán található a Bükkalja egyik legrejtélyesebb kaptárköve (a magyarországi kaptárkövek listáján a kódja: H.2.e). A Nyerges megjelenésében méltó társa a cserépváraljai Nagy-kúpnak, a kúpkövek legszebbikének és a szomolyai Kaptár-völgy koronájának, a Király székének. A lapos ormú sziklavonulattól egy keskeny és mély hasadék választja el a helynek is nevet adó magas sziklatornyot. Ennek az impozáns riolittufa-oszlopnak a teteje nyereg alakúra van kiképezve..." forrás:Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

A nyereg
A Via ad Szomolya

"A sárga jelzésű turistaút (a „Bükkaljai Kő-út”) nyomvonala megegyezik a középkori eredetű közlekedéstörténeti útvonallal. A „Via ad Szomolyán” évszázadokon keresztül közlekedtek a szekerek, erről a riolittufába helyenként több méter mélyen bevágódott szekérnyomok („riolitmélyút”) tanúskodnak. A „Szomolyai út” vagy „Egri út” Ostoros község és egy elpusztult település, Szőllőske (Sceulus, Seulus) határán vezetett, ma Szomolya, Eger és Ostoros településhatárokon húzódik. Ezen a területen több pince, bújó, sziklába faragott helyiség található szétszórva, a hajdani virágzó szőlőkultúra – valamint a riolittufa térszínen kialakult bükkaljai kőkultúra – emlékeként..." forrás:Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület

Évszázadokig koptatták az utat a kerekek
Átlagosan 2-3 méter mélyen fut az út
Dombok és rétek a Bükkalján
Túránk legtávolabbi ontja a szállástól a Nyereg-hegy volt, innen visszagyalogoltunk Szomolyán keresztül egészen Bogácsig, így ez a túra több mint 20 kilométer volt. Visszatérve a szállásunkra az onnan kölcsönzött kerékpárokkal még eltekertünk egy közeli rétre, ahol tavaszi héricset és fekete kökörcsint is fotóztunk, csak azért, hogy nehogy kimaradjunk a nagy tavaszi virágfotós őrületből....
Kökörcsinek
Fekete kökörcsinek


Tavaszi héricsek
Mindent összevetve sok új és szép dolgot láttunk, számomra érthetetlen módon kirándulóval alig találkoztunk napokon keresztül, pedig munka és tanszünet volt....  

2016. április 4., hétfő

Tűzhányók nyomában a Bükkalján

Éppen nemrégiben olvastam a Turista Magazin oldalán, hogy a Bükknek bizonyos könnyen elérhető részeit már szinte "szétfotózták" turisták.... És ez igaz is. Éppen ezért kerestem egy olyan környéket húsvéti túránk helyszínéül, ahonnan ritkábban látni képeket, leírásokat, és csendesebb hely, mint mondjuk Lillafüred vagy éppen a Szalajka-völgy. Ja, és mellesleg olyan vidék legyen, ahol még mi sem jártunk.... Így esett a választásunk a Bükkaljára

Szállást Bogácson kaptunk a Muskátli Apartmanházban, ami remek helynek bizonyult, bár minden szoba foglalt volt, de mégis csendes, nyugodt volt a mindennek felszerelt ház. Sikeresen összehangoltuk a vonatos-buszos utazást, ami hazafelé már kevésbé volt gördülékeny, de nem volt vészes az utazás. Mindenesetre aki autó vagy kerékpár nélkül érkezik erre a tájra, az készüljön fel arra, hogy a faluk közti közlekedés nem egyszerű, annak ellenére, hogy relatíve közel vannak egymáshoz. Éppen ezért mi a gyalogos-buszos kombinációkat alkalmaztuk, sok gyaloglással, és kevesebb buszozással. 

Fő úti célunk a Bogácstól 6 km-re levő Kő-völgy (Alsó és Felső-szoros) volt. Ez a völgy lényegében Cserépváralja és Kács között van félúton ez az igencsak vadregényes, 10-15 méter magas sziklafalakkal övezett szurdok völgy, melynek teljes hossza 2 kilométer. Leglátványosabb része az ún. Felső-szoros, ahol szinte beborítják  a völgyet a fölé magasodó zöld mohás sziklafalak.
És még egy rövid kitérő a bejegyzés címéhez. Hogy is kerülnek ide a tűzhányók?
"A Bükkalját felépítő valamennyi kőzet közül a miocén vulkáni tufaváltozatok a legelterjedtebbek és legjelentősebbek a felszínformálódás szempontjából. Alapvető szerepük van hegylábfelszín meghatározó, gyakran látványos formáinak (pl. felszínalaktani szintek, részaránytalan hegyek), sziklaalakzatainak (pl. kőtornyok, kaptárkövek) kialakulásában." Forrás: Vágó János értekezése nyomán.

A Felső-szorosBükkalja vulkanikus eredetű egyedülálló geológia látványossága. A Felső-szoros keményebb kőzeteiben a kanyargó Tardi-patak (ér) szűk szurdokot tudott kialakítani magának. Formailag leggazdagabb képét a szurdok a legszűkebb és legmélyebb középső szakasza mutatja, ahol a jégkorszakokban végbemenő fagyaprózódás hatására orgonasípok módjára sorakozó kőzetoszlopok kísérik az erősen kanyargó, eróziós üstökkel tagolt medret, melyet 4-5 m magas, 1-1,5 m széles, riolittűzárkő-hasábok,  tornyok szegélyeznek. A szoros felső peremén, a Szaduszka-tetőn a kőzetaprózódásból kisebb kőtengerek képződtek a jégkorszakok idején.

A völgyet mi Bogácsról gyalog közelítettük meg, mégpedig a piros sáv jelzésen, amelyen a Mária-út is vezet, és magán a Kő-völgyén keresztül is ez az út visz át. Közben bementünk Cserépváraljára is, és a falu feletti hegyen megnéztük a Cserépvár romjait és ezektől nem messze egy kaptárkövet is a "Nagy-kúpot". 
A Cserépvár romjai. Építésének pontos ideje ismeretlen, első okleveles említése 1408-ból származik
Csekély falmaradványok. A vár pusztulása az 1600-as évek végén kezdődött
Gabonatároló vermek az út mellett. 12 db található belőle, az Egri vár helyőrségének gabona ellátását szolgálták. Vigyázat! Balesetveszély!
Sajnos nincsenek elkerítve ezek a vermek, és tábla sem figyelmezteti az arra járókat a közvetlen balesetveszélyre. Ezek a vermek 4-8 méternél is mélyebbek, egyetlen bejáratuk a felső nagyjából 60x60 cm-es lyuk. Aki ide beleesik.... 
Kőhodály
Kaptárkő Cserépváralja határában
Kő-völgy. Innen kezdődik a látványos rész

A Kő-völgy déli bejáratánál van néhány kidőlt fa az úton, de azokat viszonylag könnyen meg lehet kerülni. 
Szerencsére azért nem olyan vészes a helyzet.... mert a völgy oldalában kell menni
Szép helyen vezet az út, érdemes kicsit megállni és nézelődni

Na, innen kezdődik a legjava! Ez a Felső-szoros
Itt érezhetjük, hogy milyen kicsik is vagyunk a természet alkotásai mellett. Kő-völgy, a Felső-szoros déli bejárata




Hatalmas kőtornyok magasodnak a völgy fölé
Sajnos teljesen be volt borulva, így azért nem olyan látványosak színek. De előttünk egy keltike mező van
Egy valami hiányzott a völgyből.... Nem volt víz a patakmederben!
Mindenfelé keltikék ontották bódító illatukat
Ha sütött volna egy kicsit a nap.... még szebb lett volna minden
Kicsik vagyunk, ugye?
Kakastaréj.... Ez már a szoros északi vége
Sajnos viszonylag kevesen járnak erre, pedig nem túlzás azt mondani, hogy ez a völgy és a szoros az Északi-középhegység leglátványosabb természeti csodái közé tartozik. Több figyelmet érdemelne! Ottjártunkkor sem találkoztunk csak egy kisebb külföldi turista csoporttal. A völgyből kiérve a Dobi-réten ebédeltünk a csepergő esőben, szerencsénkre egy elhagyott munkásszálláson menedéket találtunk az eső elől.  A Dobi-rétről pedig Cserépfalu felé vettük az irányt, méghozzá a piros+ és később már a sárga sáv jelzésen.
Ideális menedék volt
Útközben még megnéztük a Hideg-kút környékét is.
A Hideg-kút
Cserépfalu felett is vannak szép sziklák, érdemes szétnézni a tanösvény jelzésén is!
Délután volt, mire itt találkoztunk néhány kirándulóval
Az Ördög csúszdája nevű hegyoldal
Innen gyorsan lerobogtunk Cserépfaluba, és busszal visszamentünk Bogácsra, mivel elkezdetett szakadni az eső. Tartalmas nap volt, pedig csak 15 kilométert kellet megtennünk, könnyűnek mondható terepen, jól jelzett utakon. Mégis az út sok-sok látnivalóval, érdekességgel szolgált. Ezen kívül a többi két túranapon jártunk még Szomolyán, és a Mész-hegy, Nyerges-tető környékének kaptárköveinél, amiről egy későbbi blogban írok majd.